Görögország
Görögország
Nyugaton a Jénai , keleten az Égei és délen a Földközi tengerrel körülvéve, elhelyezkedésével a Balkán félsziget déli részén, Görögország ideális hely, főleg a nyári szabadságok eltöltésére. Az odalátogatót csábítják a hatalmas történelmi értékek, művészi alkotások és a görög antik civilizáció egyéb maradványai, amelyek az emberiség történelmének egyik legfigyelemreméltóbb, legértékesebb időszakából valók.
Görögország csábít természeti szépségeivel is, kezdve hegységeivel ,barlangjaival,völgyeivel és természetesen a tenger mentén húzódó strandjaival. Szigeteiről és félszigeteiről is ismert, melyek a legkedveltebb görög kirándulóhelyek. Kréta, Rhodos, Lesbos, Kos, Zakinthos, Lefkada, Korfu,Chalkidiki, ideális helyszíneket kínálnak a szabadság eltöltésére főleg nyáron. A görög vendégszeretetet és az utazások kedvező árait figyelembe véve, Görögország egyike az ideális helyszíneknek a nyári szabadság eltöltésére.
Földrajz
Görögország Dél-Európában, a Balkán-félsziget déli részén található, az alábbi területek veszik körül: keleten az Égei-tenger, délen a Földközi-tenger, nyugaton a Ión-tenger, míg északon Albánia, Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság, Bulgária és Törökország. Ugyancsak Görögországhoz tartozik a mintegy 2000 darabból álló görög szigetvilág. Görögország területe 132.000 négyzetkilométer, ezzel Magyarország területének mintegy másfélszerese.
Éghajlat
Az alacsonyabb területeken a nyár forró és száraz, szinte teljesen felhõnélküli égbolttal, míg a tél meglehetõsen csapadékos. A hegyvidéki területek jóval hûvösebbek, itt nyáron is jelentõs csapadék esik. A hó és a fagy ritka jelenség az alacsonyabb területeken, a hegyeket azonban télen hó borítja. Theszaloniki környékén egyes években nem esik több 40 milliméternél, míg a nyugati párt egyes területein ez elérheti az 1300 millimétert is. Az átlagos évi középhõmérséklet Athénban körülbelül 17°C, míg az ország többi részén ez lehet -1°C is januárban, vagy 37°C júliusban.
Kapcsolatteremtés
Bevett szokás a kézfogás, ugyanakkor barátok és rokonok között gyakori az ölelés és a puszi is, fiatal férfiak pedig néha hátba veregetéssel helyettesítik a kézfogást. Általánosan használt kifejezés a Kaliméra sas ("jó reggelt") és a Kalispéra sas ("jó estét"). A barátok és családtagok keresztnevükön szólítják egymást, míg az idegeneket foglalkozásuknak megfelelõen szokás megszólítani (pl. "Doktor Úr", vagy "Tanár Úr"). A görögök régen azt hitték, hogy bármely idegen álruhában megjelenõ isten lehet, ezért mindenkivel kedvesek voltak, ez a szokás máig fennmaradt. A kisebb városokban a barátok és a rokonok elõzetes bejelentkezés nélkül is gyakran meglátogatják egymást.
Éghajlat, öltözködés
Görögország éghajlata mediterrán, de magasabb területeken, zárt medencékben szárazföldi hatás érvényesül. A nyár május végétõl szeptember végéig tart, a nagy hõség július-augusztusban tapasztalható. A napsütéses órák száma magas és ritka az esõ. A hõség a déli órákban fullasztó, ezért a görögök is hódolnak a szieszta szokásának. Ez alól csak az idegenforgalomban dolgozók tesznek kivételt. Este és éjszaka viszont a bárok, tavernák, üzletsorok környékén egész nap nem tapasztalható, óriási nyüzsgés indul be. Ekkor már jól eshet egy vékonyabb pulóver, különösen a tengerparton, ahol bizony estére feltámadhat a szél, pl. Rodosz északi partvidékén erre mindig számítani kell. Az országban merev öltözködési szabályok nincsenek, de szállodákban vacsorához elvárják a kulturált megjelenést (hosszú nadrág férfiaknak stb.)
Étkezés
A külföldre utazó gyakran találkozik új ízekkel, ezek is hozzátartoznak az adott ország képéhez. Ne mulassza el megkóstolni a helyi specialitásokat, amelyekbõl néhánynak a receptjét programfüzetünkben elszórva megtalálhatja. A szállodákban azonban igyekeznek a menü összeállításakor a külföldiekre is tekintettel lenni, tehát szinte mindenütt talál majd kontinentális ételeket. (lap teteje)
Nyelv
A görög nyelv, bár klasszikus eredetû, a magyarhoz hasonlóan nem világnyelv. Sokan (orvos, idegenforgalomban-kereskedelemben dolgozók) beszélnek viszont németül, angolul, olaszul, a magyar nyelv ismerete azonban rendkívül ritka. A szállodák animációs programjai is világnyelveken zajlanak.
Nyitvatartás - szieszta
Postahivatalok üdülõhelyeken általában csak hétköznap, nagyobb városokban szombat délelõtt is nyitva tartanak. Üzletek reggel 9-tõl 14 óráig, majd a 18 órától 21 óráig nyitva tartanak, hétfõn és szerdán viszont a szieszta után már nem nyitnak ki. Érdemes ellátogatni a reggeli órákban piacra, bárhol járnak Görögországban. Gyümölcsöt, zöldséget, friss halat, különféle húsokat, változó választékban ajándéktárgyakat, bõrárut, ruhát is lehet kapni.
Idõeltolódás
Magyarországhoz képest +1 óra. Repülõgépek érkezési és indulási idõpontja, a találkozók idõpontjai mindig a helyi idõ szerint értendõk.
Múzeumok, fényképezés
A múzeumok általában 9-15 óráig vannak nyitva. Egyes területeken, katonai repülõtér, múzeumok (helyenként fizetni kell a fényképezésért) tilos a fényképezés, ezt egyértelmû tiltó táblával jelzik. (lap teteje)
Közlekedés
Az úticél a helyi- és helyközi tömegközlekedéssel, buszjáratokkal érhetõ el a legolcsóbban. A menetrend nem mindig szentírás, a megállók is esetlegesek. A taxik általában taxiórával közlekednek, hosszabb útra viszont bátran alkudják ki az árat. A viteldíjak hasonlóak a magyarországi árakhoz, éjjel viszont magasabbak. Céltaxikba (olcsóbb) szokás egyszerre több utast is felvenni hasonló útvonalon. A sofõrnek, különösen csomagcipelés után, jól esik a borravaló.
Autóbérlés
Autót 21 évesnél idõsebb, legalább 1 éves jogosítvánnyal rendelkezõ vendégeink bérelhetnek. A bérautóra kötelezõ és casco biztosítás ist adnak, ez utóbbi azonban nem vonatkozik a gumi és az alváz sérüléseire. Mindig gyõzõdjön meg arról, hogy az autó biztosított, mert az egyébként olcsónak tûnõ ajánlat igen sokba kerülhet egy apróbb koccanás esetén is. Az árak nem tartalmazzák az üzemanyagköltséget, és csak legalább 3 napos bérlet esetén korlátlan a kilométer felhasználás. A KRESZ szabályai lényegében azonosak az itthoniakkal, de érdemes számításba venni a görög sofõrök mediterrán temperamentumát és a szokatlan útviszonyokat.
Motorbérlés
A kismotorok, robogók nagyon kellemes közlekedési eszközök a nyári forróságban, de ne feledjék, hogy két kerekük van és könnyen borulnak, az utasokat pedig nem védi semmi a sérüléstõl. Csak akkor kölcsönözzön motort, ha jártas a vezetésében és tartsa szem elõtt, hogy casco biztosítás hiányában Önt terheli az esetleges károk megfizetése.
Gyógyszertárak, orvos
A gyógyszertárakat farmakio felirattal és zöld kereszttel jelzik. Ha orvosra van szüksége, forduljon bizalommal helyi képviselõnkhöz, ennek hiányában a szálloda recepciójához, vagy az apartman tulajdonosához! Rendszeresen szedett gyógyszereit dobozzal együtt vigye magával, mivel a külföldi orvos csak így tudja beazonosítani a terméket.
Ivóvíz
A csapvíz Görögországban szinte mindenütt iható, de egyes helyeken szokatlan lehet az íze, éppen ezért ajánlatos palackozott vizet fogyasztani.
Ünnepek
A görög év ünnepségek és események sorozatából áll: ezek között akad vallási és kulturális is, pár pedig csak jó indok egy tisztes mulatásra. Gynaikratia, január 8-án a szerepcsere napja az északi falvakban. A nõk a kávézókban (kafeneia) és más olyan társasági központokban töltik a napot, ahol a férfiak 
általában összegyûlnek, miközben az otthon maradt férfiak a házimunkával foglalatoskodnak. A görög farsang februárban, márciusban zajlik, a Nagyböjt elõtti három héten át tart, jelmezekkel, lakomákkal, hagyományos táncokkal és általános jókedvvel. Húsvét a legjelentõsebb ünnepség gyertyás felvonulásokkal, lakomákkal és tûzijátékokkal. A hangsúlyt inkább a Feltámadásra, mint a Megfeszítésre helyezik, úgyhogy nagy az ünneplés. Az ország területén számos nyári ünnepségsorozatot tartanak, a leghíresebb az Athéni Fesztivál (júniustól szeptemberig) ami drámai és zenei elõadásoknak nyújt otthont az ókori amfiteátrumokban. Nyáron jön el a dionüszoszi részeges tivornyák ideje is, melyeket borfesztiválnak álcáznak. Ezeken, a jelképes belépõdíj megfizetése után annyit iszol, amennyit csak akarsz. A legnagyobb fesztiválokat Rethymno -ban és Alexandroupolis-ban tartják.
Menyi pénre lesz szükségünk?
Legalább annyit, mint amennyit itthon elköltünk, de ha van rá lehetõség inkább 30-50%-kal többet. Az árak Görögországban is széles skálán mozognak, attól függõen, hogy hol vásárolunk és mely részén az országnak. A szigetek általában drágábbak, mint a szárazföld. Éttermekben, szórakozóhelyeken kb. 10% borravalót szokás adni és a taxik utasai is felkerekíthetik a viteldíjat. Görögország pénzneme az EURO. A magyar forintot csak a Görög Nemzeti Bank váltja be, nem túl jó árfolyamon. A bankok általában 8-13 óráig vannak nyitva. A bankokon kívül utazási irodákban szállodákban is lehet pénzt váltani, a legkedvezõbb lehetõségre az utaskísérõ felhívja a figyelmet.
NAGYKÖVETSÉG
Magyar Köztársaság Nagykövetsége
Cím: 16, Kalvou Str. Athén 154 52, Paleo Psychico,
Tel: 1/6714-889, Fax: 1/6740-890
.
Látnivalók
ATHÉN
Athén fekvése
Athén központja a Sztadiou, Mitropoleosz és Athinasz utcák által határolt háromszögben található, melyek csatlakoznak a város három fõ, a Szintagma (Alkotmány), az Omonia (Harmónia) és a Monasztiraki (Kis kolostor) terekhez.
Ez a három tér és a köztük fekvõ terület alkotják a város központját. A Szintagma és az Omonia az itteni élet fõ központjai. A Szintagma tér közel van a Plaka negyedhez, így a legtöbb turista inkább az itteni bankfiókokban, postákon és utazási irodákban intézi ügyeit, nem pedig az Omonia térnél. A Szintagma tértõl a Plaka ötpercnyi gyalogútra van nyugatra, az Ermou utcán, majd délre a Voulisz utcán. Ez az Akropoliszt körülvevõ negyed Athén legrégebbi városrésze, melynek labirintusszerû kis utcáiban gyakran tévednek el a kezdõ turisták. Legjobban tesszük, ha vásárolunk egy Plaka-térképet bármelyik szállodában vagy utazási irodában. Egyébként elég könnyû eligazodni Athén utcáin. A Szintagma északi oldalán található Athén legfelkapottabb környéke, a Kolonaki, amihez a Szintagma térrõl a Parlament épülete mellett elhaladva, a Vaszilisszisz Szophiasz úton lesétálva, majd a Likabettusz domb felé balra fordulva lehet eljutni. Kolonakit a Likabettusz lejtõjén fekszik.
Athéni látnivalók
Athén, Görögország fõvárosa, páratlan hírét múltjának köszönheti. Az ókori Athén, Európa egyik legrégibb városa, az európai civilizáció bölcsõje volt. A város legjelentõsebb emlékei a görög kultúra klasszikus korából, fõként az i.e. V. századból származnak. A mai élénk, nyüzsgõ metropolisz ráépült ókori elõdjére. Athént elsõsorban ma is az ókori kultúra maradványai teszik turisztikai zarándokhellyé.
Várja Önt az Akropolisz és az Agóra s még számos klasszikus ókori emlék.
Pireus kikötõje, valamint Athén hangulatos elõvárosai: Glyfada, Vouliagmeni és Varkiza is a kedvelt úti célok közé tartozik.
Dicsõséges múltja miatt Rómával és Jeruzsálemmel vetekedik Athén, mégis kevesen esnek szerelembe az új városrészeibe. A legtöbb látogató soha nem lát túl a szmogon (nefos) és az 1923-as lakosságcsere menekültjeinek szállást adó, sietve felhúzott lakótelepeken. De a hervasztó beton felszíne mögött ütött-kopott báj húzódik. Majdnem minden háznak, vagy társasháznak gerániumtól roskadozik az erkélye, s a város sok terét és utcáját szegélyezik narancsfák. Athén kelet és nyugat izgalmas keveréke, a fejlett és a fejlõdõ országnak, rekedtes utcái, árusai, színes piacai, a török bazárokra emlékeztetnek, miközben roskadozó, neoklasszikus stílusban épül kúriái, a város rövid virágkorát idézik, amikor Athén volt "a Földközi-tenger Párizsa".
A Parthenon koronázta Akropolisz õrszemként, magasodik Athén fölé, a város minden részébõl jól láthatóan.
Periklész az után látott neki az Akropolisz átalakításának a templomok városára, hogy a delphoi jós tudatta vele: Athén az Istenek fennhatósága alatt áll. A város egykor gazdagon színezett és aranyozott, kolosszális épületek és óriási bronz vagy márvány, arannyal és drágakövekkel kirakott szobrok tárháza volt. Még most, romjaiban is lélegzetelállító a márvány bûvös pompája. A kecsességben és harmóniában felülmúlhatatlan Parthenon mellett található az Erechtheion, melyet azonnal felismersz a sokat fényképezett Caryatidákról, az ablakpárkány szüzeirõl, akik az oszlopok helyén állnak. Az Akropolisz déli lejtõjén található a Dionüszosz-színház, ahol az ókorban minden athéni állampolgár játszhatott a görög drámák kórusának tagjaként.
Az Akropolisz észak-keleti nyúlványán gubbaszt Plaka õsi faluja, gyakorlatilag ebbõl állt Athén, amíg a független Görögország fõvárosának nem nyilvánították. Szûk útvesztõi még mindig õrzik a falu régi báját, dacára az elüzletiesedésnek. A Plaka szélén van elkerítve az ókori Agóra, (piactér) ami a társadalmi és állampolgári élet középpontja volt az ókori Athénban.
Érdemes még megnézni a Nemzeti Régészeti Múzeumot, ahol csodálatos mükénéi kézmûves tárgyakat és látványos Santorini-szigetérõl (Thira) származó minoszi freskókat találhatsz, más szépséges tárgyakkal és régiségekkel együtt. A Gouland márvány szobrocskái olyan mûvészetet ihlettek meg, mint Modigliani, Brancusi és Picasso.
Étkezés
Könnyû jót enni Athénban. Nagyon sok étterem van, mindenhol találni egyet, sokuk ugyanazokat a görög ételeket kínálja: görög saláta, mezedesz (egy kis tányéron saláta és mártás, az ouzo mellé), a mindig népszerû szuvlaki és gyros, valamint grillcsirke és disznó.
A görögök késõn vacsoráznak, csak este 10 körül, így csak kevés hely zár be éjfél elõtt. Egyedül fogunk ülni az étteremben, ha este 9 óránál korábban szeretnénk enni. Vacsorához a legtöbb ki sem nyit este 8 elõtt.
Kezdetnek legjobb a válogatott elõételeket tartalmazó mezedes vagy meze, mely akár egy fõétkezéssel is felér. Olyan ismert ízeket találunk benne, mint halikrapástétom, tzatziki (joghurtos uborka-fokhagyma krém), padlizsánkrém.
A húsételeket általában faszénen grillezik. Próbáljuk ki a csirkét, bárányt vagy sertést. Ezek bármelyikét kínálják nyársra tûzött souvlaki formájában paradicsom-, hagyma- és paprikadarabokkal vagy anélkül. A töltött ételek (paradicsom, paprika, padlizsán, szõlõlevél) készülhetnek darált hússal, ezért inkább kérdezzük meg a pincért. 
A desszertek a mi ízlésünknek általában ragadósak és túl édesek. Idetartozik a baklavá (mézes-mogyorós finomság), a galaktoboureko (tejsodós sütemény) és a kataifi (mézben áztatott búzacsíra). De választhatunk fagylaltot vagy gyümölcsöt, ez utóbbi leggyakrabban görögdinnye (karpouzi).
A kedvelt görög aperitifet, az ánizsízû ouzót egy pohár víz kíséretében szokták felszolgálni. A görögök általában tisztán isszák, vagy csak néhány kortynyi vízzel, amitõl tejszínûvé válik, a turisták inkább hígítják az erõs italt.
A görög boroknak (krasi) kisebb a hírnevük, mint a konyhájuknak. Az aspro fehér, a mavro vörös, a sero száraz, a gliko pedig édes bort jelent. Az étlapokon a választék csak néhány ismert fajtára korlátozódik. A retsina tipikusan görög fehérbor, erõs fenyõgyantaizét a hordótól kapja, amelyben tárolják. Nem mindenki szereti, pedig jól illik az olajos görög ételekhez.
Közbiztonság
Mivel ez Európa egyik legbiztonságosabb városa, a nap bármelyik órájában mindenhol nyugodtan sétálgathatunk (kivéve az Omonia teret, ami sötétedés után veszélyes lehet). A gyaloglás a legjobb módja, hogy érezzük a város lüktetését, de ha csak kevés idõnk van, fogjunk egyet a rengeteg, olcsó taxi közül.
Meteora
A Thesszáliában található Meteora kolostorok a görög szárazföld egyik legkülönlegesebb 
látványossága. Az óriási sziklacsúcsok tetejére és sajtlyukszerû üregeibe épült kolostorok békés menedéket kínáltak a XIV. század vége felé, a hanyatló Bizánci Birodalomban lángra kapott vérengzések elõl menekülõ szerzeteseknek. A legkorábbi kolostorokat összecsukható, eltávolítható létrákon érték el a szerzetesek. Késõbb csörlõhálókban húzták fel õket, egészen az 1920-as évekig. Aggodalmas turisták érdeklõdésére azzal kapcsolatban, hogy milyen gyakran cserélik a köteleket, a következõt válaszolták: "Amikor az Úr hagyja õket elszakadni". Napjainkban a sziklákból kialakított lépcsõkön lehet elérni a kolostorokat, a csörlõket már csak a különféle utánpótlások felhúzására használják.
Peloponnészosz
Görögország déli félszigete változatos tájakban és sokszínû látványosságokban gazdag. Észak-keleti csücskébe zsúfolodnak Epidaurusz, Korinthosz és Mükéné ókori romjai, mindhárom könnyen elérhetõ Nafplióból. A Targetosz-hegy lankáira kúszik Mystras kísérteties, tágas bizánci városa. Kanyargó ösvényei és lépcsõi elhagyatott palotákhoz és freskókkal díszített templomokhoz vezetnek. Ha tovább haladunk dél felé, felfedezhetjük Mani-t, a kopár hegyek és puszta tájak földjét, melyet csak szigorú és tiszteletet parancsoló kõtornyok törnek meg. Bár legtöbbjük elhagyatott, õrszemként vigyázzák a területet. Érdemes még felkeresni az õsi Olimpiát, Monemvasia gyönyörû középkori városát és kipróbálni a hátborzongató Diakofto-Kalavryta fogaskerekû kisvasutat, amint keresztül hullámvasutazik a mély Vouradkos Szurdokon.
Kikládok
A Kikládok megtestesítik a görög szigetek képeslap-szerû képzetét: ragyogóan fehér épületeket élénk kék templom kupolák ellensúlyoznak, miközben az arany partokat akvamarin tenger mossa. A Kikládok számos szigete lelkesen belekapcsolódott az idegenforgalomba, mint pl. Mükénosz, Santorini, Párosz és Iosz .
Más szigeteket - pl. Andros, Kea, Kythnos, Serifos és Sifnos - idegenek ritkábban látogatnak, ezért az athéni nyaralók kedvenceivé váltak.
Kréta
Görögország legnagyobb szigete annak a kétes értékû hírnévnek örvend, hogy az országba érkezõ összes látogató negyedének Kréta a szállásadója. Így is lehetséges némi nyugalmat találni ha a fejletlen nyugati partot, a barátságtalan hegyvidéki területet, vagy ha a Lassithi síkság faluit keresed fel.
Kréta volt a minoszi kultúra központja, mely Európa elsõ fejlett civilizációjaként Kr.e. 2800-tól 1450-ig virágzott. Kréta legnagyobb városától, Irakliotól egy kõhajtásnyira található a legcsodálatosabb minoszi emlék, Knosszosz palotája. Bár Iraklion városa egy istencsapás, a többi nagyváros, Hania és Rethymno gyönyörû velencei épületekkel büszkélkednek. A délnyugati parton lévõ Paleohora-t a hippik fedezték fel a 60-as években és innentõl kezdve a csendes halászfalu napjai meg lettek számlálva, bár a hátizsákosok szívesen pihennek meg itt. Sok utazó tölt el egy napot a 18 km hosszú Samaria szurdokban túrázva, hogy végül Agia Roumeli-be érkezzen a délnyugati parton. Tovább haladva dél felé, a meredeksége miatt nagyobb településeket eltartani képtelen tengerparton találod Loutro és Hora Sfakion falvait, melyeket hajó köt össze. Az éghajlat annyira enyhe délen, hogy áprilistól novemberig úszkálhatunk a tengerben.
Jón-szigetek
Korfu, Paxoi, Kefallonia, Zakynthos, Ithaki, Lefkada és Kythira
A Jón-szigeteket két nagyobb sziget alkotja: Korfu
(Kerkyra néven is ismert) Paxoi, Kefallonia, Zakynthos, Ithaki, Lefkada és Kythira. A Görögország nyugati partja mentén sorakozó szigetek alkotják az egyetlen olyan csoportot, amely nem az Égei-tengeren vannak és sok szempontból jobban emlékeztetnek a közeli szomszédra, Olaszországra. Az apró Meganisi kivételével mindet "felfedezték" már, de mint az összes görög sziget esetében, bárki, aki bejárja a hátországot is, az érintetlen falvak örömével gazdagodik. Korfu, a vibráló vadvirágok és a fénylõ olajfa ültetvényekbõl kiemelkedõ karcsú ciprusok bódító látványával, sokak szerint a legszebb görög sziget.
Mükénosz
Mükénosz a legdrágább és a legtöbbet látogatott görög sziget. Itt a legkifinomultabb az éjszakai élet és vitathatatlanul ez Görögország meleg fõvárosa. A csupasz, mélyen fekvõ Mükénosz ugyan nem nyerne egyetlen sziget szépségversenyen sem, de elsõrangú tengerparttal büszkélkedhet. A város varázslatos keveréke az elegáns butikoknak és az álomszerû házaknak, melyek rikító tornácait bougainvillea és klematisz burkolja - egyesek ízlése számára túlságosan is tökéletesen.
Szantorini
Szantorinit (Thira szigeteként is ismert) sokan a leglátványosabb görög szigetnek tartják. Turisták ezrei érkeznek minden évben, azért hogy megbámulják a tenger feltöltötte kalderát, a világ valószínûleg minden idõk legnagyobb vulkánkitörésének maradványát. A minden évben megjelenõ tömeg ellenére Szantorini furcsa hangulata, a Fekete - tengerpart, a magasztos sziklák különleges vonzerõvel bírnak. Ha elmenekülnél a turisták hordáitól, Sikinos, Anafi és Naxostól keletre fekvõ apró szigetek menedéket nyújtanak.
Dodecanesz-szigetek
Rodosz, Kos, Symi és Patmos
A Nyugat Törökország partjai mentén sorban húzódó szigetek sokkal közelebb vannak Kis-Ázsiához, mint a görög szárazföldhöz. Stratégiai és sebezhetõ helyzetük miatt ezek a szigetek sokkal több inváziót és elfoglalást éltek meg, mint Görögország többi része. Az egyiptomiak, a johanniták, a törökök és az olaszok is hódítókként jelentek meg a térségben. Rodosz a legnagyobb a térség szigetei közül és városa a legnagyobb lakott középkori település Európában. A lovagok útját csodálatos középkori épületek szegélyezik, a leglátványosabb közülük a Nagymesterek Palotája, amelyet felújított, de nyaralóként sosem használta gazdája, Mussolini. A tiszteletet parancsoló Lindoszi Akropolisz egy keresztes kastéllyal osztja meg a sziklás fennsíkot, kanyargós utcák és csinosan díszített, fehérre meszelt házak fölött. A dodecanészek más szigetei, Kos, Symi és Patmos is kedvelt nyaralóhelyek. A turisták által elkerült Lipsi- és Tilos-szigeteknek fantasztikus tengerpartja van, a szokásos tömeg nélkül. A nagy kiterjedésû Agathonisi, Kastellorizo és Kassos jó helyek, ha a hagyományos szigeti életbe is bele szeretne kóstolni. Kassos egy sziklás kis hely, Karpathostól délre, csak fügekaktuszok, elszórtan olaj és fügefák, kõfalak, kecskék és birkák lakják.
Pireuszi-öböl szigetei
Az öt sziget nagyon közel van Athénhoz és Salamisz gyakorlatilag a fõváros külterülete. Aegina, Hydra, Spetses és Porosz meglepõen változatos építészetileg és területileg is, de elviselhetetlenül sok a turista és nagyon drágák. Hydrát, egykoron mûvészek írók és szépségek találkozóhelyét ma elöntik a nyaralók, de azért sikerült megtartania a felsõbbrendûség és kiválóság légkörét. A motoros jármûvek (még a mopedek is) ki vannak tiltva a szigetrõl, a szamaraké az uralom.
Kisebb szigetek
Naxos és Amorgos között húzódik a Kikládok egy kisebb szigetláncolata, amelyet különbözõ neveken hívnak: Kisebb szigetek, Hátsó szigetek, vagy Kevesebb szigetek. A szigetek közül csak négynek van állandó lakossága, Donoussa-nak, Koufonisi-nek, Iraklia-nak és Shinoussa-nak. A szigeteket sûrûn lakták az ókorban, ezt bizonyította a nagy számban feltárt sírok sokasága: napjainkban csak egy pár kecske csorda és a növekvõ számú bár még mindig kevés látogató találja vonzónak az õsi szigeteket.
A szigeteken van szállás (domatia) és a kikötõkben tavernák.
Mani
Szívós, zöld cserjék csomóival tarkított szürke, sziklás hegységek jellemzik a Peloponnészosz Mani területét. Az itteniek - állításuk szerint - a spártaiak egyenes leszármazottai, azoké a neves harcosoké, akik inkább a hegyekbe húzódtak vissza, mintsem idegen urak szolgájaként éljenek tovább. Egészen a Függetlenség kikiáltásáig a Manióták klánokban éltek, törzsfõnökök vezetésével. Mivel kevés volt a termõföld, minden napossá váltak a véres ellenségeskedések: ezért a családok tornyokat építettek menedékhelyként. A görögök a mai napig független, királyhû és jobboldali embereknek tartják a Maniótákat. Aeropoli, a Mani fõváros Árészrõl, a hadistenrõl kapta nevét. Az óváros szûk macskaköves utcáin zord toronyházak állnak büszkén és õrködve. Aeropolitól 8 km-re északra találhatók a Diros barlangok, melyeket neolitikus emberek laktak, s a föld alatt észak felé egészen Spártáig húzódott. A látogatók a föld alatti folyón csónaktúrán vehetnek részt, kanyargó csatornákon, roppant termeken át, melyet stalacitok és stalagmitok tömkelege díszít. Délebbre szigorú, csupasz hegyvidék terül el, elhagyott, hatalmas tornyokkal tarkítva. A térség legdrámaibb hagyományos falva Vathai, egy kimagasló sziklán kucorgó kagylószerûen összegyûlt torony házakkal.
Gavdos-sziget
A Krétától délre, a líbiai tengerbõl kiugró Gavdos-sziget Európa legdélibb csücske. A szóbeszéd szerint ez volt az a sziget, ahol Calypso nimfa fogva tartotta a trójai háborúból hazafelé tartó Odüssszeuszt. A szigeten három kis falu és számos kellemes strand található, tökéletes a magányra szomjazóknak. Hotelek nincsenek, de a helyiek közül páran kiadnak szobákat és a vadkempingezés sem szúrja a szemüket. A gavdoszi halászok elviszik a látogatót a távoli lakatlan Gavdopoula szigetre is.
